2011. szeptember 5., hétfő

Christine Rabette - Köszönöm! (Merci!) (2003)


A Golden Wave-díjas nyolcperces rövidfilm „Bodhiszattva a metrón” címmel híresült el a videómegosztókon, nem lehet tudni, hogy az alkotó szándéka szerintvalóan-e, vagy csak egy feltöltő kénye-kedve alapján, mindenesetre a magyarítás ezúttal elég szerencsésnek bizonyult. Ugyanis a filmben egy bódhiszattva állapotú lélek (derűs szent) a metróra száll, hogy a körötte végtelenül elcsigázott, vélt és valós problémáik miatt maguk börtönébe zárt szomorú emberek csüggedését derűbe fordítsa, s mint az láthatjuk majd, meglehetősen katartikus sikerrel.
Keleten Bodhisattva-nak (Bódhiszattva), „Megvilágosodott Lénynek”, olyan személyt tartanak, aki majdan Buddhává válik. Így írnak róla:
„Akkor nevezünk valakit Bódhiszattvának, ha az adott személy hamarosan Buddhává válik, amin alatt olyan embert értünk, aki először maga megvilágosodik és ezután másokat is a megvilágosodáshoz vezet. A 'Bodhi' szó, itt arra a szent emberek által elért bölcsességre utal, aminek szintjén a Kiáradások már felszáradtak. A 'Bodhi-lény', olyan lény, aki ebből a bölcsességből születik, és akit már a bölcsek védenek és szolgálnak.” (Edward Conze: Buddhist Scriptures, 1973)



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése